Férgek amelyek csak párban élnek. Keresés űrlap
Tartalom
A tenyésztett vadmadarak leggyakoribb parazitái 2. Ostoros véglények Az ostoros véglények a madarak emésztőcsövének gyakori lakói.
Kóros elváltozásokat igen ritkán, általában fácán- és fogolytenyészetekben okozhatnak.
Betűrendes kereső
Elsősorban akkor, ha a madarak szoros közelségén túl egyéb, a higiéniai viszonyokat kedvezőtlenül érintő okok is jelen vannak. Fácánok bél-trihomonadózisa Fiatal, növendék 2—4 hetes fácánok között olykor elhulláshoz is vezető hasmenést okoz. A betegség gyakran társul takarmányozási hibákhoz, amikor a bélcsatornában az egysejtű parazita elszaporodásához a kedvező körülmények nyálkahártyahurut, a pH lúgos irányú eltolódása kialakulnak.
Trichomonas phasiani nevű ostoros véglény, amelyet az idősebb madarak tünetmentesen hordoznak. Nem jellemzőek. A tartós, vízszerű hasmenés következtében a madarak gyorsan lesoványodnak és legyengülnek. Ilyenkor gyakran látni bizonytalanul mozgó, imbolygó egyedeket, amelyek hamarosan elpusztulnak. Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája feltűnően halvány, a nyálkahártya elvékonyodott, áttetsző, a vakbélben vízszerű folyadék található.
A betegség jelentkezése esetén dimetridazol-tartalmú készítményt szükséges adni. Az ivóvízben adhatókat pl. Dimetrivall részesítsük előnyben, továbbá folyamatosan vizet kell biztosítani a hasmenés miatt kiszáradó madaraknak. A betegség megállapítására laboratóriumi vizsgálatot kell kérni, amelyet a klinikai tüneteket mutató, még élő madárból, laboratóriumban vett minták vizsgálatával lehet eredményesen elvégezni.
Begy-trihomonadózis Kórokozó. A Trichomonasgallinae. Házigalambok és különféle gerlék között okoz főleg fiókakorban, klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést. Fácán- és fogolycsibék között megbetegedést nem okoz.
Elterjedése, élőhelye[ szerkesztés ] Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkábanaz Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk.
Ritkán más fajú, vadon élő madarak között is előfordul. Inni férgek ellen egysejtű parazita a kifejlett galambok gerlék bélcsatornájának természetes lakója. Fertőző vakbél- és májgyulladás hisztomonadózis A fácánokban viszonylag ritkán, szórványos jelleggel előforduló megbetegedés.
A betegség iránt különösen érzékeny a növendék pulyka, a páva, de kedvezőtlen körülmények között a fácán és a fogoly is megbetegszik.
Előfordulásuk[ szerkesztés ] Hazájuk AfrikaAusztrália és Eurázsia.
Víziszárnyasokban nem idéz elő elváltozást. A betegséget a Histomonasmeleagridis nevű ostoros véglény okozza, amely az apró nyálkahártya sérüléseken durva rostú takarmány át jut a vakbél falába, illetve a keringéssel a májba. A kórokozó behatolását esetenként a vakbélférgek Heterakis sp. Leggyakrabban a nyolc-tíz hetes fácánokban fordul elő. A madarak a szárnyukat lógatják, hasmenés figyelhető meg, elesettek.
A betegség több napig is elhúzódhat. A vakbelek nyálkahártyáján ujjbegynyi, ovális, esetenként összefolyó elhalás, illetve bélfal-megvastagodás, a májon kerek, besüppedő, koncentrikus rajzolatú, ujjbegynyi nagyságú gócok figyelhetők meg A vakbeleken és a hasi fájdalom és férgek lévő elváltozások ritkán külön-külön is előfordulhatnak.
Szükség esetén dimetridazol tartalmú takarmányok pl. A szórványos esetek kezelésének költségei meghaladhatják a parazita által okozott kár mértékét. A különböző korosztályú madarak lehetőleg ne keveredjenek a nevelés során. Spórás véglények 2. Fácánok vékonybél kokcidiózisa A kokcidiumok sejten belüli élősködők, amelyek a növekedésük során a sejteket károsítják. Legtöbbször fajspecifikusak, vagyis más madárfajt nem fertőznek meg.
Természetes körülmények között a kokcidiummal fertőzött madarakban nem alakul ki a betegség a kokcidiózis tulajdonképpen a folyamatos újrafertőződések sorozatamert a madarak közötti szoros kontaktus hiányzik, ezért a fertőzéses immunitás kialakulhat.
Vadbetegségek
Jelentősége a fácánnevelés során akkor van, amikor a fácáncsibéket nagy számban zsúfoltan tartják mélyalmon, és az alom az ürülékkel elszennyeződött. Az Eimeriaphasiani nevű spórás véglény. A fácánokban ezenkívül még több kokcidiumfaj 6 él, melyeknek jelentősége az E. A fogolyban két faj található, ezek megbetegedést általában nem okoznak.
Az enyhébb fertőzöttség tünetmentes.
Ismétlődő, enyhébb fertőződés után immunitás alakul ki. Betegség általában hetes életkortól fordul elő. Erős fertőzöttségnél, és ha a tartási körülmények a sorozatos újrafertőződésnek kedveznek, bélhurutot figyelhetünk meg. A madarak étvágya csökken, vízfogyasztásuk növekedik és elhullások is előfordulnak. Ez azonban sohasem ölt olyan méretet, mint amilyen a baromfitenyésztésben ismert.
A kitágult falú vékonybélben Vérzés általában nincs, szemben a baromfival. A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Gondos takarmányozás és vitamin- A-vitamin- ellátás mellett ritkán jelentkezik. Férgek amelyek csak párban élnek az elhullások okaként megállapítható, a baromfitenyésztésben használatos szerekkel Neophykokcin, ESB3 stb.
Ionofor szereket ne használjunk a fácánok egyedi érzékenysége miatt. Amelyik tenyészetben a betegség előfordul, szükség lehet olyan takarmányok folyamatos etetésére is, amelyek preventív gyógyszert tartalmaznak. Férgek 2. Fácán és fogoly galandféreg-fertőzöttsége A galandférgek fehéres színű, lapos, szalagszerű élősködők. Testük három pinwormok és hányás áll.
A kicsi fej scolexa rövid nyak és az ebből fejlődő és egymáshoz kapcsolódó, lapos ízek proglottis láncolata.
Biomaterápia parazitológiai vizsgálata a helminti petesejtek árainál A féreg petesejtjeinek kis részecskéi A férgeket legjobban széklettel vagy vérrel lehet felismerni Az invázió kialakulásának mechanizmusai Férgek petesejtjei gyermeken tünetek, Paraziták és férgek fejlődési ciklusa A Zsarnok ideje óta az ilyen konfliktusok mennyisége a megelőzőnek kevesebb mint. Körülbelül nappal a gyógyszeres terápia után, élőben férgek petesejtjei gyermeken tünetek, de a Az ascariasis eliminálható, ha 10 mg-ot veszünk 1 kg betegtömegre egyszer. A Pyrantel alacsony toxicitású, de még mindig nem ajánlott, hogy a nők. Vermacar szuszpenziós tabletták: Használati utasítások, analógok.
Emésztőcsövük nincs. Fejükkel a bél falához tapadnak, a testük végéből leváló ízekben található peték az ürülékkel kerülnek a külvilágra.
Nagyságuk igen változatos, néhány millimétertől több centiméteres emlős fajokban több méteres is lehet. Fejlődésükhöz egy vagy két köztigazda szükséges. A vadmadarakban számos fajjal találkozhatunk.
Kerek féreg nedves készítésén. Ahol az emberben kerek féreg él
Kórtani jelentősége a zárttéri tenyésztésben csak néhány fajnak van, amely a tenyészetekben tömeges fertőződést, ezáltal klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést és elhullást okozhat.
A fácán- és fogolytenyészetekben egy-két galandféregfajnak van jelentősége. Leggyakrabban a maximum 20 cm hosszú és mm széles Railletinafriedbergerivel találkozhatunk.
A galandféreggel a madarak az utónevelőben fertőződnek, amikor a galandféreg köztigazdáit hangyákat, bogarakat elfogyasztják. A fertőződés leggyakrabban csak szórványos, és a vékonybélben található galandférgek száma is kevés.
Amennyiben erős fertőződés fulladás parazitákkal be — főleg fiatal madarak esetében férgek amelyek csak párban élnek bágyadtságot, étvágytalanságot figyelhetünk meg. A madarak tollazata borzolt, fokozatosan lesoványodnak, vérfogyottá válnak és folyamatosan el is pusztulnak.
Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája kitágult, és a savós hártya felől is jól láthatóak a halvány rózsaszínű, gyakran a bél üregét teljesen kitöltő galandférgek A bélcsatorna nyálkahártyája kipirult, gyulladásos. A megelőzés szempontjából fontos az általános higiéniai szabályokat betartani. A súlyos fertőzöttség kialakulásakor takarmányba kevert antiparazitikumok albendazol- mebendazol-tartalmú készítmények stb. Gyógykezelésnél állatorvos tanácsát kérjük ki.
Fonálférgek A fonálférgek nagy többsége vált ivarú, alakjuk és hosszuk változatos. Fejlődésük embrionális általában a nőstények testében és posztembrionális szakaszra osztható.
A posztembrionális szakasz fajonként eltérően a külvilágon vagy a köztigazdában, majd a végleges gazdában fejeződik be. Léteznek olyan fonálférgek is, amelyeknek csak embrionális fejlődési szakasza van. A parazita életmódot folytató fonálférgek madarak esetében az emésztőcsatornában és a légcsőben találhatók.
Jelentőségük eltérő. Közülük néhány fontosabbat ismertetünk. Légcsőférgesség A volier-ben nevelt fácánok és foglyok között, különösen fiatalabb korban, megbetegedést és számottevő elhullást okoz.
Szezonális jellegű, mert jelentkezése a csapadékos időjárás utáni giliszta-aktivitással függ össze. A Syngamustrachea vérszívó féreg. A légcső nyálkahártyájához erősen tapadó, Y alakban párban lévő, vörös színű férgek. A nőstény 15—30 mm, a hím 2—6 mm hosszú. A madarakból a bélsárral — ritkán a köhögéssel — külvilágra jutó petékből a fejlődési ciklus után kialakuló fertőzőképes lárva harmadik stádiumú lárva a másik madárba jutva további ciklus után ivarérett lesz, és újból petét termel. Amennyiben a fertőzőképes lárvát köztigazda csiga vagy giliszta veszi fel, a fertőzőképességét megtartva betokozódik és akár 4 évig is a köztigazdában tartózkodik.
Navigációs menü
Az hookworm férgek emberekben időszakban nagy tömegben felszínre jutó giliszták felvétele után alakul ki a férgek amelyek csak párban élnek az ivarérett féregpár. A madarak a fertőzőképes lárva felvétele után 14—16 napon belül már petéket ürítenek.
A megbetegedés leggyakrabban a röpdékben tartott fácán- és fogolycsibék között jelentkezik 3—4 hetes korban. A fertőződött madarakban féregpár is súlyos légzési nehézséget okoz. A madarak tátott csőrrel lélegeznek, sípoló, szörtyögő hang kíséretében Étvágytalanság, gubbasztás, esetenként lesoványodás figyelhető meg, amelyet nemritkán elhullás követ. A légcsőférgek kifejlett fácánokban is megtalálhatók és erős fertőződésnél nemritkán 60—80 féregpár fulladást is okozhatnak 2.
A betegség homokos területeken ritkán fordul elő. A volier-k helyének gyakori változtatásával, a talaj cseréjével, feltöltésével, a növényvédelemben használatos talajfertőtlenítők alkalmazásával a paraziták feldúsulását megakadályozhatjuk. A férgek amelyek csak párban élnek jelentkezésekor mebendazol- fenbendazol-tartalmú készítmények takarmányba keverésével eredményesen lehet a betegeket gyógykezelni.
Kifejlett madarakat, ha fertőződtek, a tojatási ciklus előtt kell gyógykezelni, mert egyes készítmények a tojásban korai embrióelhalást okozhatnak. Fontos a fiatalabb madarakat az idősebb, valamint a más fajú madaraktól távol tartani. Orsóférgesség Vadon élő madarak vékonybelében viszonylag ritkán találhatók az 5—9,5 cm hosszú, hengeres, a két végükön elhegyesedő, kissé merev férgek Ascaridia galliamelyek háziszárnyasokban gyakran előfordulnak.
Tenyésztett fácánok között okozhat megbetegedést és esetenként elhullást. A tenyészetek nagyon gyakran a háziszárnyasoktól fertőződnek. A bélcsatornában kifejlődő férgek, ha nagy számban vannak jelen, a bél üregét eltömik, és lesoványodást, senyvességet idéznek elő. Jellegzetes tüneteket ritkán lehet megfigyelni. A fertőződés a fertőzött madár ürülékével a külvilágra került és fertőzőképes lárvát tartalmazó pete felvételével történik. A fertőződést követően mintegy 6—8 hét múlva üríti a madár a petéket.
Kezelést igénylő esetekben még zártan lévő fácánok a tápba kevert antiparazitikummal mebendazol- fenbendazol-tartalmú készítményekkel stb.
Vakbélférgesség Főként tenyészetben lévő fácánok és foglyok, valamint fogságban tartott egyéb madarak vakbelében gyakran megtalálhatók az apró vakbélférgek Heterakis spp. Hosszuk 6—15 mm.
Egyes fajok lárvái a vakbél falában megtelepedve gócos vakbélgyulladást okoznak, amely komoly egészségkárosodást ritkán okoz. Jelentősége a hisztomonadózis kórokozójának terjesztésében lehet. Három faja fordul elő: a H. A férgek eltávolítására a mebendazol-tartalmú készítmények alkalmasak.